Liget · 2014 / 1 (január)

Az ember büszke. Van is mire. Van két szép, hosszú lába, azokon jár. Kezével fog, szájával beszél. Van agya, hogy mindezt összehangolja. Hogy fogalmakat alkosson vele. De ez kevés. Kell egy saját, külön büszkeség. Az ő lába nagyobb, keze ügyesebb, szája szebb szavú – az agya, az pedig nemcsak agy, de mondjuk, magyar. Mások meg, szegények, ugye, nem magyarok. És mivel irigykednek ránk, hát bántani akarnak minket. Mi védekezünk. Mert van mi.

(Konok Péter: Honvágy)