Kinek a lehelete
vers
Ezen a régi, békebeli fényképen
Az a fehér folt nem hagy nyugodni,
Mint térképen egy ismeretlen,
Felderítetlen terület - itt, a fotó
Bal sarkában, ez a gömb alakú
Üresség, ami egy virágcserép
Fölött lebeg kitartóan:
Még látszódnak a növények szárai,
Aztán már csak az a vakító fehérség,
Amint virágként kibomlik.
Ez a megmagyarázhatatlan gömbvillám
A sakkozók lábainál, egy falusi ház udvarán.
A két fiatal férfi észre sem veszi -
Pedig lehet, hogy ez a vattacukorszerű
Szilíciumgömb hamarosan
Átüti a ház vályogfalát,
Megolvasztja a muskátlik mögött
Az ablaküveget, és mindent
Cseppfolyóssá tesz,
Amit eddig szilárdnak hittek.
Lehetne akár füstköd is, ami a kép
Bal oldalán ülõ fiatal férfi szivarjából
Gomolyog elõ; vagy lehelet hideg idõben,
Amirõl nem tudom megmondani
Sem én, se te,
Hogy kinek, vagy minek a lehelete.