A Vakok Iskolája

 

Tünõdöm olykor, mért szállt rám homály

éltem felén? E tág föld vak legén

talentumom tétlen mért rejtem én,

mely így elásva bennem kész halál?

Ha majd a számonkérõ óra száll,

Uram feddése nem lesz-é kemény?

"Mit kezdjek így, ha nincs munkámra fény?? -

lázongok halkan.

 

John Milton korántsem élete felén vesztette el szeme világát, mint azt A vak szonettjében írja. Már 43 éves volt, amikor megvakult, mindig is gyenge szemét vélhetõen glaukóma támadta meg, Milton mégis szerencsésnek tudhatta magát: titkárai, például Andrew Marvell, aki maga is jelentõs költõ volt, hűen lejegyezték minden sorát.

A glaukóma, más néven zöldhályog Magyarországon ma népbetegség: közel kétszázezren szenvednek a látóideg rostjainak fokozatos pusztulásától, és nem mindegyiküknek telik titkárra. Az újszülötteknél jelentkezõ betegség, akárcsak az idõskorban kezdõdõ zöldhályog, ma már különféle módszerekkel kezelhetõ, és gyógymódot találtak számos más szembetegségre is. Ma talán megmenthetõ volna a hároméves Louis Braille szemvilága is, aki apja műhelyében játszva egy éles szerszámmal megsebezte szemét. A seb elfertõzödött és a gyulladás hamarosan mindkét szemére örök sötétséget borított. A kis Louis mégis iskolába kívánkozik, és igyekszik lépést tartani az osztálytársaival. Hamarosan ösztöndíjat nyer a párizsi vakok intézetébe, és megismerkedik Charles Barbier 12 kidudorodó ponton alapuló katonai titkosírásával. Braille 1821-ben még csak tizenkét éves, de felismeri a találmányban rejlõ lehetõséget, és hat pontra egyszerűsíti Barbier rendszerét. Késõbb a szám- és kottajegyeknek megfelelõ jeleket is kidolgozza. Egész életében a párizsi intézetben tanít, nem rejti tétlen tálentumát, de csak halála után vezetik be a róla elnevezett írás oktatását.

Beitl Rafael, aki pár év múlva négy vak tanítványával bemutatót tart a magyar országgyűlésnek, még bizonyára nem tud a francia találmányról, de elõadásával megnyeri a képviselõk rokonszenvét, különösen József nádor támogatását. Az országgyűlés kimondja, hogy Pesten létre kell hozni a vakok intézetét, ahol a növendékek megfelelõ szakmát tanulhatnak. Átmenetileg Pozsonyban, a képviselõk szállásának három szobájában működik az intézet, a politikusok be-bekukkantanak, gyakorolják az empátiát, ezt a politikusban oly ritka erényt. Aztán az intézet 1826-ban átköltözik Pestre, egyik házból a másikba hurcolkodnak, 1835-ben a kormányzóbizottság megvásárolja a Kemnitzer-telket, ahol késõbb a Zeneakadémia áll majd, és kis, földszintes épületet húznak fel: ekkor már 25 növendék számára. Amikor az árvíz elmossa a házat, átmenetileg egy budai nyaralóban kapnak menedéket.

Eötvös József és Trefort Ágoston igyekeznek országossá bõvíteni a vakok oktatását; 1873-ban törvénybe foglalják, hogy az 1901-ben épített, kétemeletes, 200 növendék befogadására alkalmas intézetbe az egész országból érkezhetnek növendékek. A célt, hogy ne szoruljanak állami vagy egyházi jótékonykodásra, hanem önálló kenyérkeresõk legyenek, 167 teremben és az oktatásra különösen alkalmas, nagy, parkszerű kertben próbálják elérni hivatott pedagógusok, elsõsorban Pivár Ignác, aki piarista szerzetesként elõször a siketnémák váci intézetét igazgatja, élete utolsó tíz évében, 1905-ig pedig a vakok intézetét vezeti, magyar nyelvre alkalmazza az akkor már világszerte elfogadott Braille-írást, rendkívül magas szintre emeli az iskolában a zenei képzést és alaposan kidolgozott ipari oktatást vezet be.

A pedagógiai munkához esztétikailag is megfelelõ hátteret nyújt a Baumgarten Sándor és Herczeg Zsigmond tervezte palotaszerű épület, amelynek gazdagon díszített fõhomlokzata, a kakasdíszes kovácsoltvas lépcsõkorlátok, a kapusszoba faburkolata a magyar szecesszió jellegzetes vonásait hordozza. Az épület Nádor-termébe Zsellér Imre munkáján, az Árpád-házi királyi szenteket ábrázoló festett üvegablakegyüttesen át szivárog be fény. A terem egyedülálló akusztikáját hajdan az intézetben magas színvonalon képzett kántorok hasznosították, a hatvanas években lebontott orgona helyén éppen egy évvel ezelõtt avattak új hangszert. A József fõhercegrõl elnevezett terem nemcsak az intézet növendékeinek biztosít fellépési lehetõséget: októbertõl május végéig minden hétvégén koncerteket rendeznek; az új hangszert húsz orgonista húsz koncertje avatta fel.

A többször kibõvített, felújított épületben vak, aliglátó és gyengén látó gyermekekkel óvodától a szakképzésig többek között gyógypedagógusok, mozgástrénerek, pszichológusok, szociális munkások foglalkoznak. A korábban oktatott szakmák, például a gyékényfonás, kefekötés, zongorahangolás helyett speciálisan fejlesztett programok segítségével ma már számítógépkezelést is tanulhatnak a diákok.

A Vakok Iskolájában folyamatos az utánpótlás: Magyarországon kiugróan magas a koraszülöttek száma, évente több mint 8 000, és a fejletlenül világra jött újszülettek egyik leggyakoribb betegsége a vakság. A Hungária körút és az Ajtósi Dürer sor sarkán álló, hatalmas sárga épületben mindig akad munka.