A liget.blog a Liget folyóirat archívuma — a friss tartalom a ligetmuhely.com oldalon jelenik meg.

2006 / 1 · január

Lődi Tamás

Régi-új óra

vers

Nem bízom ebben az ismét

szolgálatba állított órában

ki tudja milyen új szempontokat

talált a méréshez mellõzöttsége

évei alatt üresjárataimat

gyűjtötte össze úgy látszik

zavarom õt ebben a megváltozott

helyzetben ahogy hosszan figyelem

mutatói járását milyen állásnál

akadnak el hallgatom ketyegését

mikor gyorsítja vagy szünetelteti

elõfordult hogy késett egy órát

majd behozta amikor nem voltam

otthon ébresztése is független

a beállítástól összevissza jár

vagy saját rendszert alakított ki

napom egy részét leköti ez a munka

mégiscsak az én idõmrõl van szó

veszélyes kimozdulnom szabadon

átprogramozhatná magát mivel

is kalibrálhatnám be amennyit

egy napóra segíthetne azt

tudom nélküle is híresen jó

idõérzékem van talán épp

ezért történik minden az erõsség

kikezdésébõl lesz a legnagyobb

káosz és gyengeség vagy csak azt

akarja elérni hogy foglalkozzam

vele az elvesztegetett idõ

pótlására késztet szinkronba

hozni végre a külsõ és a

kioldódott belsõ idõt ne

kora esti rigófütty meg

gyümölcsérés rovátkázza

ezentúl idegen segítség

nélkül nem ment volna vagy

csak épp így történt meg aminek

meg kellett valahogy történnie

mégiscsak én ejtettem le

korábbi órámat és állítottam

helyére ezt a régi-újat.