Az én konferenciái
vers
Háborús tömegnyomorok után
az egyedüllét jólesett
tárgyalni önmagaddal
olykor vitázni
jólestek szellemi testi rabság után
az én magányos konferenciái
a békebíró nap alatt
az emberképű noha szótlan
környezeted hangjai ritka nóta
beszédesek a nappali
természet rögtönzései
füstifecske nyilall magasra
ahogy te érted
megfejtett ékírása a reménynek
a hullámvasút-röptű cinege
a játék megváltó üzenete
a fatörzsön a csuszka
lefele kúszva
a dacos merészséget hirdeti
sok nyelvtelen fa csupa szónok
a tölgy ropogva szélben
kockázatra mondana tósztot
odébb a nyírfa
hajlongva lengedezve
mostoha idők közepette
élni tanítna
s a keringő ölyv árnyéka alatt
a csivogó énekesmadarak
leckéje a ragadozó
szokását kottázza kire halálos
kire közömbös ez a vészt hozó