Nem könnyű
vers
Ez már a bevésés.
Kinyitod a láda lakatját,
azonosítod a kézírást,
és megtudod, milyen volt
két tánc között a szurony
hegyén kínált almát
pirulva köszönni.
Vagy nyakig forró vízben
lamentálsz, hogy már a nyári
lakban lányt akarhatott,
ha keblei közé szorított
egy rózsaszínű rózsát,
hegeket viszont hiába kerestél.
Ahogy az ablaknál próbálsz
lehűlni, eszedbe jut lázas
fogalmazása: a kegyelem fénye
minden porhintés dacára
elválik az üvegcserepekétől.
Látni viszont már azt látod,
ahogy a köd megint csak
nem áll meg a sarkon,
az újságos bezárja a bódét,
és nem kizárt, hogy a java
még csak most jön.