Mit remélt
vers
Ma ahogy a hegyi útra fordultam
nyomban megdermesztett vad színpadi látvány
a fagypont alatti piszkos szürkeségben ki
módolva betonkorlátra terítve sírt egy búzakék
rejtett gombolású gallértalan ing és alatta
az agyagra durván odavágva horpadt mellű
kificamított karjaival is ölelő mozdulatot
próbáló sárga-barna csíkos-vastag pulóver.
De a legbeszédesebb az utazótáskának alig
nevezhető szétdőlt omladék belső sarkában
két jól kivehető egymáson ijedten elfekvő
fekete zokni volt mint néma folt vagy üvöltő
lyuk a világegyetem különben hermetikusan
zárt zsákján. Valaki itt akkor ki vagy bezuhant.
Tudta-e mi történik majd vele mihez kezd
mit remélt. Gondolt-e bármit is míg földet ért.