
Szántó Gábor András
1946-ban született Budapesten. Az ELTE BTK magyar-orosz szakán végzett (1969), ugyanitt lett bölcsészdoktor (1986). Közel négy évtizeden át dolgozott a felsőfokú magyar és orosz irodalmi oktatásban. Részt vett az MTA Irodalomtudományi Intézetében folyó kapcsolattörténeti kutatásokban. Egy ezek keretében készült Majakovszkij-tanulmányát a szovjet nagykövetség letiltatta. (1995-ben Gábor Andor-díjat kapott érte.) Az ELTE TFK-án tartott órái közül leginkább a „Kötelezők – másképpen” speciálkollégiumot kedvelte. Műfordítással is foglalkozott (Puskin, Blok, Majakovszkij, Kandinszkij, Bulgakov). Tevékenyen közreműködött Galgóczy Árpád új Anyegin-fordításának létrehozásában és népszerűsítésében. 2006-ban jelentette meg Babits Halálfiai c. regényének kritikai kiadását (Némediné Kiss Adriennel és T. Somogyi Magdával együtt). Jelenleg a Babits-novellák kritikai kiadásán dolgozik.
A folyó azért viselkedik ilyen halkan és szelíden, hogy a „nap” meg ne botoljék a habjai fodrában – vagyis azokban a hullámokban, amelyeket az Úti levelek a gyermekek szőke üstökéhez hasonlított... Ennek az éterien anyagtalan és csodálatos versszaknak a költői telitalálata és kulcsszava a megbotoljék szó, amely a Petőfi-művek tágabb szövegkörnyezetében egy idillnek látszó „horror” iszonyatára döbbenti rá az olvasót. Egy folyó habjaiba botló és azon táncot járó „nap”, illetve egy gyermek üstökébe „botló” és azon „táncoló” apa ugyanis olyan rettenetes dolgot művel, amit hosszú évek múlva sem lehet kiheverni, s amit mindig újabb és újabb versekben kell „szublimálni”. (Babits Mihály Petőfi-képe és a mai Petőfi-kutatás néhány problémája)
Egyéb kötetek
Babits Mihály: Halálfiai, 1 – 2, Argumentum, 2006. (kritikai kiadás)
Szilárd Léna: Andrej Belij és az orosz szimbolista regény, Széphalom, 2002. (szerk. és ford.)
Az orosz irodalom története 1941-től napjainkig, szerk. Hetényi Zsuzsa, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2002. (társszerző)
A. Marcsenko: Tanúvallomás. A Hruscsov-korszak lágereiről, Korona, 2002. (fordítás)
V. Kandinszkij: A szellemiség a művészetben, Corvina, 1987. (fordítás)
Írásai a Ligetben (12)
- Csinosságra kapatás és glória 2013/4 · (részlet)
- Szentek és szentségtörők – Arany János Toldi estéjéről 2012/6 · esszé (részlet)
- Az epikus költő és az eposzi „csudálatos“ 2011/9 · esszé
- Lélekjárás – Arany János: Toldi estéje 2011/7 · tanulmány (részlet)
- „Az utolsó szó jogán” – Stendhal: Vörös és fekete 2010/9 · esszé (részlet)
- „Egy karrier története” – Stendhal: Vörös és fekete 2010/8 · esszé (részlet)
- Egy regény színei 2010/7 · esszé (részlet)
- Petőfi apa-versei 2010/6 · esszé (részlet)
- Petőfi mint életrajzi költő 2010/5 · esszé (részlet)
- Petőfi mint egyszerű költő 2010/4 · esszé (részlet)
- Kenyér és bor, sajttal – Mihail Bulgakov Batumjáról 2010/3 · esszé (részlet)
- Petrovics, Szendrey, Petőfi – avagy apák és fiuk 2010/1 · jegyzet