Novemberi paradicsom
vers
- Judit megfesti a pirosat -
A hidegtál rongyai
- dióbél és diéta után -,
lógó disznófülek,
cakkos sonkaszeletek,
malacvisítás és
kocsonyába dermedt lábak között
üvegházi vörösbegy,
földi paradicsom.
A reggeli napóra nyelve
végigkúszik az asztalon -
paradicsommadár rebben fel,
rikoltások és vörös villanások
a konyhai gõzben,
barokk mulatság a tányéron.
Fénybe tartasz egy szelet húst,
"disznószárny", mondod,
halványpiros árnyéka
belefagy a tányérba.
A nap a gang fölé ér,
a reggeli romjai
- zsír, kosztümök, vér -
összecsúsznak, kezdenek
egymásba omlani.