Szabadságot veszek ki
vers
igen, itt jártál valaha, bizony.
lilára lakkozott körömmel. úgy volt.
kirúzsozva csókoltad a falat,
azóta megpenészedett a rúzsfolt.
azóta vártalak, de most meguntam.
a szememen már átvérzik a géz.
a kötés mögött (mit tehetne mást?)
a látás lassan önmagára néz.
elegem lett a lelakott szobákból,
szavaidból szabadságot veszek ki.
éjszaka van. a semmi spulnijára
megfontoltan csavarodik a semmi.