Kölcsön képzelet
vers
Láttam felhők állnak ott sort
mintha egy más ajtó is lenne még
s mi lehetne ugyan mi a más
mögött kapható tán egy klasszikus
egy új egy ritka árucikk
latolgattam beálljak-e én is mikor
egyikük maga résnyire kinyílott
és mintha ott atyai
arcod láttam volna
Ám ekkor a huzat becsapta
vagy magától csapódott volna be
az a felhő a többi meg
elunva nyilvánvalóan
a mi-másra várakozást
szédelgett el kiderült
kattant még a kilincs is
elfordult a felejtés kulcsa
ahány nap annyi fordulattal
Napok Napja ott állsz megint a küszöbön
éveknek háttal vissza se nézel
hány éjszakát vesztegettél el ott kilépsz
távozni készen a háborútól
ínséges időkből
ámokfutó a veszett
forgalommal szemben befogsz
mitikus járműved a láthatáron
innen és túl robog
magad kocsisa a kölcsön képzelet
lovai közé csapsz
birodalmad körbejárni