hozzászólása
jegyzet
Levendel Júlia verseny nélküli életről szóló szavaira Bíró Béla felhozta példaként az ókori egyiptomi és kínai társadalmat, ahol a hagyomány mindent előre elrendezett, nem volt miért versenyezni, és nem is volt verseny. A verseny kiküszöbölése - együttműködésre kész partnerek esetén - kevesebb energiát igényel, előnyös minden szereplőnek.
A verseny egyidős az élettel. Az emberek közötti verseny - minden bizonnyal - egyidős az emberiséggel. Napjainkra soha nem látott mértékben elterjedt, háttérbe szorítva az együttműködést, a biológiai és társadalmi fejlettség fontos fokmérőjét. A versengők egyrészt eredményesebbek (a létért folyó küzdelem győztesei), másrészt - és más értelemben - primitívebbek (ami a verseny szempontjából akár csak közömbös, az kiesik érdeklődésükből). Optimizmusom talán túlhangsúlyozza: ez a primitívség versenyhátrányt is okozhat, sőt, a versengők ezt akár meg is érthetik, és elkezdhetnek együttműködni. Munkahelyi példát láttam már rá - megy ez országos vagy világnéretben is?