A liget.blog a Liget folyóirat archívuma — a friss tartalom a ligetmuhely.com oldalon jelenik meg.

2007 / 10 · október

Nagy Zsófia

A francia dizájner

vers

Jaj nekem!

E szörnyű szerencsétlenség

utolért!

Miért nem mentem

egy hőshöz?

Inkább...

 

Nils Holgersson a vadludas meséből,

csak barátok voltunk.

A francia dizájner

a Leuven-Brüsszel pályáról.

A buddhista nőcsábász,

lányos vonásokkal.

Oppenheim Gyuszkó,

kocka volt a jele.

Egy senki,

unalmamban szerettem.

 

Ó jaj!

Fekete gyászruhát öltök,

feltűzöm a hold alakú brosst,

a fekete gyémánttal ékest,

akárha saját mellemre

tűzném a szememet,

homlokomra napellenzőnek csapom

a gyöngyös pártát

és elgondolkodom...

 

A francia dizájner

orra jellegzetes, iróniába hajló.

Jaj, annyira franciás!

A részeg punk, kerítésfestékes hajjal.

A szép cserkész, tükörtojással.

Az apródhajú legény,

cseresznyeszín kacagányban.

Dávidka, ötéves hím,

szájba lőtt játék pisztollyal.

Megnézte a vérnyomásomat.

Magas volt.

Féltem a haláltól.

 

Egy hős.

Még nálam is erősebb.

Fogain keresztül-kasul

bukdácsol a napfény.

 

Egy hős:

csupa D

csupa I

csupa Z

csupa Á

csupa J

csupa N

csupa E

csupa R

Dizájner, francia

személyi száma

úgy kezdődik: Egy.

 

Egy hős:

részmunkaidős Krisztus.

Egy francia:

valódi gall kakas.

Egy dizájner:

művész, de pénze is van.

 

Ó Jézus!

Kísért a dilemma:

én?

Talán mégsem én.

Ahogy a szép dizájner

felém nyújtja kezét,

s bal lába hajlítva

verdesi

a szuper jobb vádli

barna holdját.

 

Oly egészséges,

mint általában a magafajták.

S azóta karácsonyra

szeretnék egy hőst.

 

Mindenkinek van,

nekem is kell!

Ha megkapom,

gombostűre tűzöm,

és római

egyessel jelölöm: 

a francia dizájner.