Hangulatfüggő a reggel
vers
Ablaknál állva szemléled. Hallgatsz.
Hallgatok. Ugyanakkor
beszél a papír. És firkálgatok én
is. Árnyékot vet rám a telihold,
állok a falnál, hol nemrég még a
labdát rúgtuk, sírtak a kövek, és
a szúrós fény elárulta gyermeki
bűneink minden örömét.