Egyre mélyül
vers
Új idők, új vágy, új iram, új kétség
kóricál szavakon,
hiába régi,
mégis új, és ahogy tényleg tolul,
árad,
tere támad
egy-egy elnevezésnek
(megtanuljuk, mondogatjuk):
a mélyszegénység
egyre
mélyül,
elölről hökkent,
hátulról gáncsol,
nyakunkba zuhanva ránt le végül.
Meddő nyikorgás hallatszik.
Ez már az.