Kutyavér
vers
volt bűne elég
már nem vihette el
négy lábon se szárazon
betelt a pohár mondták
amit a fiú nem látott
hiába is meresztgette a szemét
puskalövést még nem hallott
ilyen közelről a vadásznak vérszaga volt
és őszes borostája kétnapos legalább
a tetemet a bátyjával cipelték
az erdőben bűzlő dögkútba
hazafelé jövet egy tölgyfa tövébe hányt
és mintha ugatni kezdtek volna a csillagok
nem is ugatás volt az szánalmas nyüszítés
szótlanul lépkedtek a verítékező fűben
mögöttük összegyűrődött a levegő