W. H. Auden-idézet

„A régi világ ismerte a tömeg jelenségét, olyan értelemben, ahogyan Shakespeare használja a kifejezést, mint nagyszámú egyén körülhatárolt fizikai téren csoportosuló, látható gyülekezetét, melyet a demagóg ékesszólás alkalomadtán csőcselékké változtathat... a közönség valami más. Egy diák, aki csúcsforgalomban a földalattin utazik és valamilyen matematikai problémán töpreng, vagy arra a kislányra gondol, akivel jár, tagja egy tömegnek, de nem tagja a közönségnek. Ahhoz, hogy az ember a közönséghez csatlakozzék, nem szükséges elmennie egy meghatározott helyre; elég, ha otthon ül és kinyit egy újságot vagy bekapcsolja a tévét.

Minden embernek megvan a saját szaga, amelyet felesége, gyermeke és kutyája felismer. A tömegnek általános bűze van. A közönség szagtalan.”

(W. H. Auden: A költő és a város)