CSILLAGhullás

 

Tollászkodnak a sárga-lombú fák

nyúlik az árnyék gyűlik mélyül

személyesül a kép

hívószó varázsige

lássuk babám

parázslik-e

még a tűz a táltos-étető

szeptemberi este

harangot önt

patkót veretne

ősz szálait vedli mintha volna

az ég