Derűs mono-dia-lógok
vers (részlet)
előirat:
megérinti az ég a földet
nyújtózik fölfelé a föld;
leheletnyi távolságuk
fényévekre
nő
Védőbeszéd
mert nem véd meg senki sem és semmi
a saját daimónion cselszövéseitől
figyelmezzetek hangomra athéni férfiak
és a hangra mely megszólal belül
vagy nem
figyelmeztet
hallgat rezzenetlenül
meghalni nem félek
hisz nem rossz a halál
rosszabb annál élni
méltatlanul a
létre
kárhozott sorsot tölteni
ércnél maradóbb mit
szét nem tör a változó idő
átmenni nem más mint
semmi mint
álmot látni vagy feledkezni
mindenekről
magamat nem csak titeket
szánlak itt maradók
mi lesz veletek ha
rádöbbentek mit
tettetek
mi lesz ha nem csíp benneteket
bögöly módján Szókratész hogy
ne legyetek restek a jóra
mi lesz veletek ha nem
lesz semmi csak üresen
kong a város a piactér
[plázák telnek meg talmi jelekkel ábrákkal
semmirevaló tétlen figurákkal]
ha senki sincs aki bölcsességre inti az
okosokat és mindentudókat
én halni indulok ti
élni hogy melyikünk sorsa
jobb nem tudja senki csak
egyedül az
aki alkotott teremtett s
végtelen mérhetetlenül
Phaidrosz és Szókratész sétál
a városfalon kívül a közeli
ligetben
saru nélkül mezítláb
nem is kellemetlen ez különösen
az évnek ebben a szakában
pihenőhelyet keresnek szépet
terebélyes platán alatt
szűzbokor tövében virágzó illatában a
magas fűben kabócák
kórusa dalol
étlen-szomjan
egészen addig énekelnek míg egyszer csak
lehullnak szótlanul
Phaidrosz csábította ki a zöldbe Szókratészt
a városlakót akit nem hat meg a
fák sokasága se patak csörgedezése
se madárdal se hűsítő szellő
szép szóra vár inkább beszédre
Phaidrosz ígéretére ki
teljesíti is ha nem is legott de
végre kiérve
elő is veszi
köpenye alól az írást
Lüsziasz beszédét olvassa fennen
szavalva
Szókratész figyeli hallgatja
nézi csodálja bár
belelát a szavak redői közt
rejtőző bujkáló
cselszövés ráncaiba redőibe
hallja a csalást de szólni nem szól róla sőt
mintha dicsérné majd
hirtelen egy lendülettel megfordítja a szót
s láthatóvá teszi mondja
mi igaz mi hamis
mi való mi ál
mi szép mi csúnya
mi bölcs mi balga
így szól Erószhoz a
palinódia