Polgár Istók köszöntője

hogy újévét megint megéri-e,
a hetvenedik előtt az utolsót,
honnan tudhatná? mégis kezdete
legyen most egy versnek: jöjjön a hol volt,
hol nem – az emlék maradjon vele,
mert jobb az élő hely, mint ami elhalt...
mielőtt útja innen elvezet,
barátainak küld üzenetet.

a barátságot elfelejteni
„nem illik, nem lehet”: azt a lakást,
ahol otthonra lelt minden heti
új verse, a mesés fogadtatást,
az ösztönzést – ennek köszönheti,
hogy írt. nem talált ilyet soha mást...
míg kopár síkon jár, ott van örökre
a múlt, előtte. egy liget, mögötte.