Átellenből

 

(MEGKÖVETÉS) Nyaralás a victoriai hegyekben. Az üdülőben két idősebb házaspárt ültetnek asztalunkhoz. Mint kiderül, a canberrai Nemzeti Egyetem adminisztrációjának vezetői, szabadságukat töltik itt. Oxfordban pályázták meg a pozíciókat, "vérbeli" angolok a jelzőnek ama értelmében, ahogyan az angol nagypolgárságról alkotott kép az irodalomban is szerepel. Választékos, de lezser öltözék, nyaksál, a kockás zakók szivarzsebéből gondos hanyagsággal kibomoltatott zsebkendők, az asszonyokon drapp pantalló, magas nyakú pulóverek. Ha létezik olyasmi, hogy fojtott jókedv, akkor talán ez jellemzi az asztal körüli légkört; folyamatos anekdotázás, a történetek a dramaturgia szabályai szerint gördülnek, semmi közbevetés, gondosan ügyelnek a nyelvi szabályokra, bevezetés-tárgyalás-befejezés, minden kerek, ahogyan azt Oxfordban taníthatták. Elismerő heherészés, aztán a másik veszi át a stafétabotot, jön az ő története.

Egyébként barátságos és érdeklődő emberek, annyira közel engednek magukhoz, amennyire az íratlan angol társadalmi szabályok megengedik. Minket is bevonnak a társalgásba, az egyik - akcentusomat magában mérlegelve - hozzám fordul: - Ön honnan származik?

- Budapestről.

- Budapest... Budapest... - morzsolgatja a szót, miközben szemhéját félig leereszti. - Tudod - ébresztgeti memóriáját a másik -, többször is szálltunk felette bevetésen...

- Tudom, tudom - bólogat a másik -, de a bombák... a százötven fontosokat dobtuk, vagy a kétszázasokat... erre próbálok visszaemlékezni.

- Százötveneseket - feleli határozottan a másik. Az első bólint, a szemhéjak eredeti pozíciójukba emelkednek.

- Hallod?... - szól átellenben ülő feleségéhez. Az leteszi a Vanity Fair-t.

- Mit mondasz, drágám?

- Az úr szülővárosát - fejével felém biccent - százötven fontosokkal bombáztuk.

Az asszony összeráncolja homlokát, de ugyanakkor engesztelő mosoly is megjelenik szájszegletében - ez az ellentmondásos gesztus maradt meg bennem. Aztán játékos szemvillantással szól férjéhez:

- Ez igazán nem volt szép tőled. Itt az alkalom a bocsánatát kérni.

- Igazad van. - A férfi jelentőségteljesen ránk néz, mint aki mentesült egy kissé kellemetlen feladat alól, de amely feladat elvégeztetett.

Felszabadult nevetés az asztal körül.

Hozzák a kávét.