Megjön. És a lányka
vers
Úgy beszélni elalvás elõtt, mint a pálmák esése,
és nem törõdni a hányingerrel, mert úgyis
megjön majd a lányka. Most még a szédülés.
A radiátorcsõben mosolyogva kullog a langyos víz,
és a szõnyeg alól kibújnak a négykarú állatkák.
Mint egy véradóállomás, olyan a lányka,
következmények nélkül nem fantáziálhatok róla,
és ha megjön, álcáznom kell magam. Régóta
várok rá, de én nem utazhatok a második
krétakörön kívülre, pedig bedobozoltam már mindent -
mint egy porszívócsõ, útrakész vagyok.