Hard-kier, 2004
vers
(144-145; "2x2 búcsú a háztól")
144
Ennél búcsúzóbb, ennél idegenebb már
nem lehetek. Ennél szeretõbb eszmélettel
már nem emlékezhetek.
Milyen szép volt az erdõ felõl a
kert egyszerŰ síkja, a sok irkafirka
fŰ, a kutyáinktól elkerített
"haszonföldecske", az akác-
oszlopok lassú szürkülése évrõl évre -
az öröksebŰ kút, és mögötte a ház
"átélhetetlen fehérsége".