Az Astoria

 

Unger Benedek kovácsmester törekvõ ember volt, de a 19. század legelején még õ sem sejthette, milyen helyesen dönt, amikor a mai Kossuth utca és Múzeum körút keresztezõdésénél, a Hatvani kapu szomszédságában nyitja meg mŰhelyét. Amikor Nádasdy Ferenc királyi biztos 1808-ban lebontatja a kaput és a városfal egy részét, és az így megürült térre kávéházat, fogadót, istállót, kocsiszínt építenek, az Unger család is gyarapodni kezd, és messze még a nap, amikor dr. Unger  Ödön ügyvéd két pezsgõspohárral a zsebében Angliába emigrál az államosított birodalomból.

A Zrínyi Kávéház és Vendégfogadó a pesti irodalmi élet egyik központjává válik, politikusok, mŰvészek és egyéb léhŰtõk találkozóhelyévé. Állandó vendég Petõfi Sándor is, akinek nem kell messzire mennie: Vahot Imre, Petõfi fõnöke a Pesti Divatlapnál az évi 400 váltó forinton kívül szállást is ad a szomszédos, kétemeletes Kölber-ház második emeleti lakásának cselédszobájában. Szemben a Zrínyi-ház magas tŰzfala, jobbról a kiszögellõ konyha tetõzete fogja el a világosságot, mégis itt írja meg János vitéz találkozását az óriásokkal, melyrõl bõvebben Rába György ír (lásd a szám 26. oldalát): ?ez a János munkanevén Kukorica / jön és egyre csak szapul minket" - panaszkodnak az óriások, Petõfi meg a napra panaszkodik: ?Mi dolog az, sugarával / Bánni olyan fukaran??, de hiába: a Zrínyi Kávéházat csak jóval a költõ halála után bontják le.

Akkor aztán özönlik a napsugár: az Unger, Elek és Takács családok három épületbõl álló házat terveztetnek a telken, és az amerikai Waldorf Astoriát megjárt kiváló vendéglõs, az építményt kibérlõ Gellér Mihály tanácsát követve elnevezik Astoriának. A Belváros szívében mŰködõ szálloda fõbejárata a mai Kossuth Lajos utcára nyílik, mellette az étterem, a Magyar utcai bejáratnál pedig kávéház üzemel, a háború ellenére nagy sikerrel. A kor minden vívmánya megtalálható a francia empire bútorokkal berendezett szállóban: felvonó és központi fŰtés, zajmentes porelszívó rendszer és feltŰnõen sok fürdõszoba. Az Astoria a kényes ízlésŰ Krúdy Gyula igényeit is kielégítette, de hírességekben soha nem volt hiány a vendégkönyv lapjain.

Az 1914-ben épült szállóban még kopásnak sem indultak a vastag, puha szõnyegek, amikor egyik napról a másikra különösen fontos - és veszélyes - épületté válik. ?A finom Astoria, amelynek szõnyeges teázójában még a szalonzenekar is csak szordinóval játszik, ahol a liftboy is úgy tud franciául, mint Clémenceau (?) történelmi emlékhely lett": az õszirózsás forradalom napjaiban ide költözik a Magyar Nemzeti Tanács. Károlyi Mihály és Andrássy Katinka egy negyedik emeleti lakosztályban száll meg, az irodák az elsõ emeletre kerülnek, az ötödik emeleten pedig a forradalom egyik legfõbb ellenségét, Lukachich-ot, a szökött katonákat statáriálisan kivégzõ tábornokot rejtegetik a népharag elõl, hogy késõbb álruhában, Károlyi elterelõ beszéde alatt kicsempésszék az épületbõl. Nem akarnak vérontást.

Az Astoria falába mégis puska-golyók fúródnak, ez valóságos ostrom, Karinthy hiába magyarázza a jelenlevõknek, hogy Uraim, uraim (?), mi ez, mit ugrálnak? Hát ez forradalom! Az így szokott kinézni! Az Istenért!, nagy a felfordulás, és egyre duzzad a szálló elõtti tömeg. Az izgalomra gyorsan enni-inni kell: az éttermi számla 3825 koronára rúg, a szobákért 1889 korona 34 fillért kellene fizetnie a Nemzeti Tanácsnak, mégsem ezért szŰnik meg.

A harmincas években egy idõre megpihenhet az épület és a benne dolgozók: elegáns bõrfotelek, tükrök, réz falikarok és ólomüveg ablakok  kerülnek az egyre elegánsabb szálló kávéházába és a hallba, a szobák falát értékes festmények borítják, és mintha a szõnyeg is mind vastagabb volna: nesztelenül közeledik 1944 márciusa, amikor a Gestapo parancsnoksága elfoglalja az épületet. A pincében berendezett borozót fogdaként használják a németek, bor helyett akkoriban más áztatja a késõbbi Astoria bár padlóját. A fõváros ostromakor huszonnégy belövés és két bombatalálat éri az épületet, de az Astoria nem hagyja magát: 1946-tól újra üzemel.

A hatvanas években már a város legelõkelõbb szállodája, 1986-ban teljesen felújítják, késõbb különteremmel bõvül, majd privatizálják, és egyre gyarapodnak falán a csillagok: ma már néggyel büszkélkedhet. Falai között filmek és hírességek forognak, de az Astoria emlékezik a viharosabb idõkre is: a selyemtapétás, pasztellszínŰ Károlyi Szoba nyugalmában is ott van Unger Benedek, Petõfi, Gellér Mihály meg az esõs, ködös õszi éjszakában órákon át várakozó emberek, állnak a hatalmas saroképület elõtt, a hátuk mögött lovaskocsi, villamos vagy autó húz el, a lábuk alatt metro zörömböl, a vendégkönyv lapjai lassan sárgulnak.

 

Köszönjük Lepsényi Ritának, az Astoria Hotel PR-managerének segítségét.