Felé

Valaki eszeveszett iramban fut hátrafelé,

Hogy megállítsa a rohanó időt.

Fej fej mellett haladnak, olykor

Meg-megelőzi egyik a másikát (az idő

A testet, a test az időt). Mégis,

Többnyire az idő az, mi szüntelen

Menekülésre kényszerül, a futva tempózó test elől,

Nehogy az utolérje őt; már-már kozmikus sebességgel

Rohan és rohan, hátrál visszafelé, eredetébe

Így ürül. Mégis. A futva hátráló ér előbb a célba;

Most már csak az a kérdés, hogy

Milyen időben létezik a futóbajnok

Szimbolikus sziluettje, és az az idő,

Mely állítólag rohan, talán egy kör ívén

Teszi a létet, elindul és magába tér.

Valami nagyon bornírt tudat kell hozzá,

Hogy kijelentsük: az idő márpedig van, és

Annyira van, hogy csak rohan és rohan árkon-

Bokron át, de soha oda, mindig felé.